6. rész
Lassan bement én meg követtem. Egy
hatalmas edző pálya volt bent. Három ember állt meg gyakorlásuk közben és
kíváncsian indultak felénk. Két fiú és egy lány volt.
-
Mindenki figyeljen! - mondta Alicia,
amikor odaértek.
Először mindenki őt figyelte, majd rám
néztek. A lány, nem nagyon figyelt rám, épphogy egy pillantást vetett, aztán
máris visszafordult Aliciához. A két srác egy kicsit tovább nézett, de aztán ők
is elfordultak és figyeltek.
-
Nos, srácok, sziasztok. - mosolygott az űrnőjük. - Ő itt az új kiválasztott! - mutatott rám. - Mond el a fontosabb dolgokat.
-
Fontosabbakat? - súgtam oda neki.
-
A nevet, ki hozott ide, a fegyvered... - ez a választ kaptam.
Elvörösödtem mikor mindenki rám nézett. A
lányból, semmi érzelmi reakciót nem váltottam ki, viszont a fiuk kedvesnek
tűntek, mosolyogtak.
-
Sz-sziasztok.. A nevem Nako. Öm.. Alicia hozott ide, a fegyverem meg...ez. - elővettem
a markolatot és a többiek arcát néztem. Eléggé meglepetnek tűntek.
-
Ezt nem hiszem el!! Én akartam azt a fegyvert! Méghozzá az úrnő hozta el! ÁÁh..
- visított fel a lány.
Fodros citromsárga szoknya volt rajta,
pánt nélküli lila fölsővel. Szép szőke haja volt különleges narancsos
szemekkel.
-
Hagyd már a nyafogást Celina! Amúgy hali. Ginta Reo vagyok. A csaj Kiro Celina.
Ő 15 én meg 17 vagyok. - vigyorgott rám
az egyik srác. Oldalt rövidebbre felnyírt haja volt. Rossz fiú beütése
sugárzott. Szürke ujjatlan és hosszú világoskék farmer volt rajta.
-
Szia, Conor vagyok. Engem is Alicia hozott. Vagyis.. hát kb. - mosolygott kevesen a másik. Szőkés
barna haja összevissza állt, gondolom az edzéstől. Mégis aranyos volt és jól
nézet ki. Piros és szürke kapucnis pulcsi volt rajta, félig lehúzva, mert
kimelegedett. Hosszú sötétkék farmerja nagyon jól állt hozzá. Szeme szinte
aranybarna színű.
-
Nos, igen, Conornak eléggé bonyolult volt az ide jutása. Hat éves korában
jelent meg az energiája, nagyon erősen. A másik szervezet is felfigyelt rá.
Épphogy meg mentettük, de a családját már nem tudtuk... - nézett Alicia
Conorra. - Miután Conor átlépett ebbe a
világba, szinte mindent elfelejtett. Az nevét is, csak a Conor maradt meg benne
és néhány emlékkép....
-
Igen, igen.. A tanács vett gondozásba, megkaptam a Yume Comor nevet, ami
"álmot" jelent..stb., stb.. -
nézett körbe kicsi zavarba Conor. Biztos
rossz lehetett neki erről beszélni, de nem tűnt szomorúnak.
-
De, hogy lehet, hogy téged is Alicia hozott, ha egyidős velem? Ez lehetetlen!
-
Még ne mondtam, hogy miért én vagyok itt a királynő. Már elmúltam 100 éves is.
Ez is egy varázslat, ami miatt így nézek ki.
-
Wáo.... - elállt a szavam.
-
Hé, kis csaj, megtanítalak, hogyan bánj a kardoddal! - Kiáltotta Reo, gyanúsan nagy vigyorral az
arcán.
-
Rendben. - kicsit zavarban, de elindultam felé.
-
Várj! Ne menj oda, majd én segítek! - Conor ragadta meg a kezem, egyre nagyobb
meglepődéssel néztem magam elé, ez tényleg egy álom lehet csak.
Bár Conor eléggé dühösen nézett Reora.
Mintha bármelyik percben elvágnák egymás torkát. Farkas szemet néztek
egymással.
-
Jaaj már fiuk! Inkább edzünk. - törte meg a csendet Celina hangja.
Mikor megfordultam nem volt ott, de akkor
hol? Egyenesen fentről jött a hang. Pont felettem ült, egy nagy gerendán! Ezt
hogy?
-
Öm...Conor, akkor rád bízom Nakot. - Alicia kiment az ajtón. Amint az teljesen
bezárult egy hatalmas robbanás hangzott el.
Máris földbe gyökerezett a lábam. Reo,..
Reo lő ránk, de Conor máris egy másik kardot tartott a kezében, azzal
hárította. A két fiú máris egymásnak esett, én meg mozdulni se bírtam a
sokktól. Szóval Conor is kardot kapott, mint én, Reo meg kész pisztolyt.
Mondjuk ez tényleg illett a személyiségükhöz. Reo a tomboló típus, aki bármikor
robbanhat, Conor meg inkább nyugodtabbnak mégis erősnek látszott. De Celina
fegyvere nem tudom, mi lehet.
-
Hé. Nako, A helyedben elmennék onnan, mielőtt a fiuk elpusztítanak! - olyan
gúnyosan mondta, ahogy csak lehet. Pont ekkor egy felrepülő szilánk vágta meg
az arcomat. Máris odakaptam és éreztem, ahogy kicsit kicsordul a vérem. Észbe
kaptam. Fejemhez emeltem a kezemet és már néztem merre is mehetnék.
-
Állj!! - kiáltotta el magát Conor.
Felül fogta a kezét, Reo meglőtte. De
ellenfele sem maradt sebek nélkül. A combján jókora vágást láttam és talán keze
is egy kicsit megkarcolódott, valószínűleg Conor ott is próbálta megvágni.
Lassan elkezdett felém sétálni, fejét lefelé lógatva tartotta. Mikor odaért
hozzám felemelte mindkét kezét, bár eléggé fájdalmasnak tűnt. Két vállamra
tette kezeit majd felnézett a szemembe. Fájdalmas mosolyt erőltetett az arcára,
mikor a szemembe nézett. Aztán tekintete az arcomon lévő vágásra nézett és
elkomorodott.
-
Nem hagyom, hogy miattam vagy miattad, vagy BÁRKI miatt baja essen, hisz még
csak most jött! - kiáltotta Reonak.
Ledermedtem mikor Conor megint rám
nézett. Biztos látta rajtam a meglepőjöttséget, mert szeme kicsit összehúzódott
és elengedte a vállam. Lassan a másik fiú is odaért hozzám nagy mosollyal az arcán.
-
Bocsi. Elragadtattam magam.
-
Hmm... Kicsit, persze. - bólogattam még
midig kicsi sokk alatt. - Semmi gond.
Végül még egy kis mosolyt is sikerült
belecsempésznem. De, nem lennék jó színésznő.
-
Holnap megmutatom, hogyan kell használni a kardodat. - nézett az órára Conor, majd egy kicsit
hátrébb lépett.
-
Már megy is? - kérdezte Celina.
-
Ilyen hamar? Kár. - vakarta a tarkóját Reo.
-
Hogy mi van? - értetlenkedtem.
-
Csak álmodban vagy ebben a világban, legalábbis még. - mondta Conor.
Még mindig nem értettem annyira, de nem
volt időm kérdezgetni, mert mind elkezdett homályosodni, először a szoba, majd
a többiek is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése