10. rész

~    Conor jóslata.

3 évvel korábban. :

Egy komornyik fiú sétált az egyik végeláthatatlan folyosón. Míg végül meg nem állt az egyik előtt és bekopogtatott. Pár másodperc múlva egy, másik, nála kicsit idősebnek tűnő fiú nyitotta ki az ajtót. Kócosan dörzsölte a szemét, aztán ásított egyet. A komornyik fiú, az úgy nevezett "Hito" szokásos oldalra fésült hajjal, érzéstelen arccal állt előtte, akár csak a többi hozzá hasonló és várt, mikor szólítják meg.

 - Reggelt, Hito. Mit szeretnél? - kérdezte kissé álmosan, de kedvesen a fiú.

 - A varázsnő hívatja önt. Kérem öltözzön át és jöjjön. - válaszolta.

 - Komolyan? Már megyek is! - vidult fel az idősebbik és már rohant is be a szobájába átöltözni.

Nem tartott sok ideig, már a varázsnő terme felé tartottak. Széles vigyorral az arcán követte a szőke fiút, miközben próbált higgadt maradni. A varázsnő előtt tisztelettel kell megjelenni. Ekkor a Hito megállt, oldalra fordult, majd egy ajtóra mutatott. A másik megértette és bement az ajtón. Sötét volt ment, csak egy kis lángocska égett középen. Belépett majd hirtelen becsapódott az ajtó. A teremben hirtelen feléledt a láng, ami nagyobb lett. A varázslónő mögötte ült.

 - Jó napot Genkita. Hivatott? - kérdezte udvariasan a fiú, mosolyát visszatartva.

 - Áh igen. Foglalj csak helyet, Conor. - mosolygott a varázsló.  - És nem kell ilyen komolynak lenned ám.

 - Köszönöm! Szóval, látott valami? Végre jósol nekem? - élénkült fel Conor.

 - Igen, láttam valamit a jövőddel kapcsolatban. De épphogy most lettél 13 éves, biztos meg akarod tudni ilyen korán?

 - Persze, hogy látni akarom! Erre várok, már mióta! – izgett-mozgott a párnáján.

 - Hát akkor legyen. Kérlek, add ide a kezed. - hunyta le szemét a nő. - Lazíts.

Conor oda nyújtotta a kézét. A levegőben energiák áramoltak, be a tűzbe, ki a tűzből. Mindketten érezték a változást. Ekkor Genkita kinyitotta a szemét, ami hófehér lett, mégis élettel teli.

 - Már látom! Egy kiválasztottat látok, nem is...kettőt, az egyik biztosan te vagy. A másik.. Egy lány. Különleges neked. A neve.. nem látom tisztán. Később fog eljönni ebbe a világba, segítség kell neki. Minden megoldódik...boldogak lesztek. Csak néhány képet látok rendesen... De a te és az ő arca is homály fedi. Egy régi személyt látok feltűnni...Az utadba fog állni, de nem szándékosan!  - a varázsnő keze elkezdett remegni, majd elengedte Conor kezét.

A láng ekkor magasra felcsapott, majd még kisebb lett, mint volt. Conor kikerekedett szemekkel figyelte a varázsnőt, ahogy kapkodja a levegőt.

 - Mi történt...?

 - Ilyet még nem láttam! Nagyobb kihatásod van az emberiségre, mint bárki másnak, Conor! És az a lány... Borzasztó, de nem láttam tisztán.  - ült fel, megint egyenesen a nő, kezét ölébe téve.

 - Miről van szó?  - kérdezte ijedten mosolyogva.

 - Nem érted? Ez hihetetlenül komoly... Add ide a kezed, többet kell látnom. - mondta homlokát ráncolva a varázslónő.

Ekkor viszont már egyből tudott csatlakozni az energiájuk, végül megint látta a képeket. De a viselkedése megváltozott, komolyabb, nyugodt, fagyos hangon közölte a fiatal Conorral a jövőjét.

 - A jövőbeli utad ketté válik. Az egyik ösvényen találkozol azzal a lánnyal, és boldogak lesztek, bár lesz egy, kettő nehéz pillanat, de akkor is kitartotok egymás mellet. A másikat, fekete felhők veszik körül...Az Aka-oni megszerzi a lányt. Manipulálják, végül saját kezűleg végez Aliciával, Celinával és Reoval. De még veled, is Conor. A világunk összeomlik, végül az emberek világát is eléri ez az erő. Jól vigyázz arra a lányra Conor! Nem veszítheted el! Nem térhet át az Ő oldalukra!

A jóslatnak vége szakadt. Conort leverte a víz. A varázsnő teljesen kimerült, majd összeszedte minden erejét és az ijedt fiú vállára tette kezét. Végül lágyan elmosolyodott.

 - Ne félj. Elég erős vagy ahhoz, hogy megvédd. Vagy ha nem is, akkor az leszel! Ne feledd, hogy csak minden ezredik kiválasztott találja meg a szerelmét. Szerencsés vagy.  - mondta, öreges rekedt hangján, majd elengedte a fiú vállát.

 - Köszönöm a jóslatot. - mondta Conor, lassan felállt és udvariasan elköszönt. Végül kiment az ajtón, mit sem törődve a mellette álló Hitoról.

Lassan, összezavarodva sétált a szobája felé. Útközben, különféle felnőttek mentek el mellette. Mindenki látta a gyötört arcán, hogy baj van, de nem válaszolt senkinek. Reo is az útjába került, aki szokásos módon kihívta gyakorolni az edző terembe, de mellette is csak elsétált. Végül beért a szobájába és leült az ágyra. Egyenesen maga elé bámult, mit sem törődve másokkal. Alicia nem sokkal ez után hívatta és elrendelte, hogy Conor még nem mehet el a küldetéseit csinálni. Várnia kell, míg meg nem jön 'az' a lány.

 ~ Conor attól a naptól kezdve minden percét edzéssel töltötte. Megkérte Reot, hogy tekintsen rá riválisként a fejődése érdekében. Amikor meg Reo éppen a küldetését csinálta, mindenfelé elutazott, hogy minél erősebb ellenfelekkel keljen küzdenie. Egyszer sem veszített. Az eset után Celina, megpróbált Conor közelébe férkőzni, ugyanis azt hitte, hogy ő sosem találja meg a társát, a kastélyból, ahol éltek, meg nem engedték ki. De nem járt sikerrel. Akárhányszor próbálkozott, Conor annyiszor utasította el. Mindig azt mondta: "Valamikor eljön az én lelki társam, akit minden erőmmel meg kell védenem."